[101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
Jaj mit csinálsz Hercegnõ!-beleugrott Sparky mellé a medencébe. |
De szép a házatok!-mondtam. |
De jövünk Hercegnõvel-mondtam. |
-Persze!Csak elõbb haza megyek Sparkyhoz megfürdetni a medencébe.Te nem jössz el hozzánk?Jól ellennének.-Mosojogtam Lolira. |
Megyünk sétálni Niccy?A kutyáim alig vájrák. |
Rendben,szívesen elmennénk.(Elmentünk de mostmár haggyuk abba) |
- Hát az biztos, de szerintem mostmár menjünk, mert meg kell õket fürdetni is. Mert így biztos nem viszem sehova magammal ezt a szeleburdi kutyát. És nevettem miközben ezt mondtam.
-Hota, irány hazafelé. Betartotta a szavát és elindult felém. Mikor látta, hogy Sparky nem jön, oda ment hozzá és egy kicsit rámorgott úgy ahogy egy mérges anya kutya morog rá a rossz köjkére. Majd amikor Sparky behúzott farokkal elindult Noncsy felé, boldogan csóválta a farkát.
-Rendben te okos kutya, irány haza fürdeni. Megsimogattam a kicsit piszkos fejét és oda szóltam Noncsyhoz.
-Jöttök ti is hozzánk dürdeni? Mi közel lakunk és legalább kibékülnek addigra a kutyák is. Meg Hotát medencében szoktam fürdetni, mert a kádban nem nagyon férne el. És biztos Hota is örülne neki. Mosojogtam rá Noncsyra. |
-Rendben Hota.Lecsatoltam a pórázt Sparkyról és boldogan szaladtak játszani.-Jaj ezeket a kutyákat egymásnak teremtették!Mondtam boldogan Alexnek.Éppen egy sárpocsojában játszottak a kutyák mikor egy nõ a pudlijával sétált a járdán.Annyira szét fröccsentek a sárcseppek hogy a nõre és a pudlira.A nõ nagyon dühös lett és oda jött hozzánk.-Maguké az a két kutya?-Igen.Azok a dögök le fröcsköltek engem és Édikutyust!Ma fürdettem meg!És a maguk kutyájuk meg össze koszolják!Hát gratulálok!-Elnézést hölgyem nagyon játékos kutyák nekünk se fogadnak mindig szót.-Ez nem mentség!És durcásan hazament a pudlijával.-Ez a nõ nincs észnél.-ondtam Alexnek nevettembe. |
A két kutya nagyon szomorú lett, hogy nem mehetnek a többiekkel játszani. Leguggoltam Hotához, mire õ hozzám nyomta bársonyos buksiját. Megsimogattam a nagy fejét.
-Hota most nem mész. Jó? sétálunk egy kicsit, mert nemsokára mennünk kell haza. Tudod, még be kell pakolnom. Viszont ha elengedlek... te nem jössz vissza rögtön. Vagy igen?- Hota rámnézett a nagy szemeivel és tudatta velem, hogy jönni fog egy szavamra, ha szólok.
-Rendben. Akkor futás játszani. És lekapcsoltam a pórázról. Tudtam, hogy nem fog Sparky nélkül elmenni. És jól tudtam, mert oda sétált Noncsyhoz és a nagy tappancsát rárakta Noncsy kézfejére. Ráadásul arra amivel Sparky pórázát fogta. Majd jelentõségteljesen ránézett. Várt a válaszra. |
-Rendben.és elindultam Sparkyval a kutyusok meg láttak egy mókust és elszaladtak.-Sparky,állj!Alex is rá szólt Hotára õs zót is fogatt,de Sparky meg fogta a mókust és büszkén odajött hozzám.-Sparky,ez nem volt szép!És vissza vettem a kezembe a pórázt.Oda értünk a parkba.Rengedeg kutya játszott ott.Sparky és Hota vágyakozóan nézte õket és alig várták hogy le csatoljuk a pórázt.De tévedtek,mert nem csatoltuk le és elkezdtünk beszélgetni de közben lassan sétálni.Sparky nyûszítéssel akarta tudatni hogy õ Hotával és a többiekkel akar játszani. |
-Persze, szívesen átmennénk. Hota is biztos nagyon örülne, és bztos nagyon jól ellene a játékok között. El se hinném, hogy 2 éves, ha nem az enyém lenne. Sokkal nagyobb ígyis mint a többi dán dog akiket 2 éves korukban láttam. 5 éves korára már egy óriásnak fog számítani. Rámosojogtam Hotára és magamhoz hívtam. A pórázát rácsatoltam és megsimogattam. Egy kicsit nyüszített, hogy nem mehet játszani, de amikor Sparky mellé engedtem rögtön megnyugodott, és adta a nagy lányt.
-Felõlünk indulhatunk a parkba. Fordultam én is Noncsy felé. |
-Igen,valamikor átjössz hozzánk?Sparkynak van egy kutyaháza nagyon jól ellennének.Meg annyi játéka hogy nem tud vele mit kezdeni.És odaadhatnánk nektek azokat a játékokat,cuccokat ami már nekünk nem kell.*Ide hívtam magamhoz Sparkyt,és felcsatolam a pórázt.Sparkynyüszített és oda akart menni Hotához.Most megyünk a parkba ott is van úsztató!És oda fordultam Alexhoz. |
A csontról jutott eszembe, hogy nálam van egy labda. Bedobtam hát a vízbe. Hota örömmel ugrott be érte a vízbe, míg Sparky egy kicsit lassabb volt. Neki Noncsy a csontot dobta be. Látszott, hogy Hotának még mindig a csont kell, Sparkynak meg a labda tetszett meg. Így cseréltek.
-Jól meg vannak együtt. Mosojogtam rá Noncsyra. |
Odaértünk a tóhoz.A kutyák örömmel rohantak a tó felé de le csillapítottuk õket.Oda értünk a tó széléhez és le csatoltuk a pórázt.Elõvettem Sparky gumi csontját és bedobtam a vízbe.Hota is elindult a csontért és meg szerezte Sparky odarohant hozzá és meg fogta a szájával és ki akarta húzni Hota szájából.-Ejnye Sparky!Sparky meg hallota a szidást és ott hagyta Hotának a csontot.Hota oda szaladt Sparkyhoz és vissza adta a csontot.Sparky ugatott egyet felvette a csontot és vissza jött hozzám. |
Éppen beszélgettünk Nicyyvel amikor Hota és Sparky magukkal rántottak minket. Hotát nagyon nehéz volt vissza tartani. Dán dog lévén nagyon nagy és erõs kutya.
-Nyugi Hota. Ne legyél rossz kislány. Szidtam meg egy kicsit kutyámat. |
Szerintem menjünk!A kutyák nagyon izgatottak!Direkt Alexa mellet mentem,hogy ismerkedjen kicsit Hota és Sparky.<Vau,vau!>Sparky és Hota magával rántott mindkettõnket,mert Hotával elkezdtek futni. |
Nevetve odafordultam Nicyyhez.
- Látszik, hogy nagyon várják a sétát. Majd mosojogva megsimogattam Hotát. Aminek õ nagyon örült. |
-Én is jövök!- kiáltottam.
'És a kutyáimat ide hoztam.' |
Sparky hirtelen ki kapta a kezebbõl a pórázt és elkeztett játszani Hotával.
-Ejnye,Sparky!És vissza vettem a kezembe a pórázt. |
- Mi is kész vagyunk. Futottunk oda Hotával a lányokhoz. Hota már elõre örült a közös sétának. Oda ment Sparkyhoz és elkezdtek egy kicsit kergetõzni. Majd vissza hívtam magamhoz, nehogy elmenjenek mielõtt elindulnánk. |
[101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|